A mobilinternet története és felhasználása

Számos ember nem rendelkezik még mindig internet-hozzáféréssel, de egyre több ember számára nem elég, hogy ha csak otthon vagy a munkahelyén tud internetezni.
A vezetékes internet sokak számára nem megoldás, mert nincs meg hozzá az infrastruktúra, ami annyit jelent, hogy sok helyen nem tudja megoldani a szolgáltató a vezeték eljuttatását a háztartásokba. Ennek ellenére az internet-szolgáltatást az igénybevevő oldalán is vannak korlátok a kiépítésben, mivel egy komplett számítógép ára nem megfizethető számukra, de szükségük lenne eszközre az interneteléréshez.
A másik oldalon, az infrastruktúrával nincsen, probléma mivel általában a tehetősebbek megengedhetik maguknak egy vagy több olyan eszköz megvásárlását, ami az internetre képes felcsatlakozni. Nekik a probléma az elérhetőségből származik. Számukra szükséges az, hogy bármikor elérhetőek legyenek; bármikor tudjanak internetezni, nem elég nekik, ha csak a hagyományos, vezetékes internetezési lehetőségekkel (LAN és WLAN) tudnak élni.

Mindkét oldalon álló ember nehézségeinek megoldására hozták létre a mobilinternetet. Lefedett területeken bárhol elérhető, külföldön, belföldön, mára már elég gyors is, ahhoz, hogy hosszabb várakozás nélkül lehessen internetezni valamint mindössze egy internetképes-eszköz szükséges igénybevételéhez, mint például egy okostelefon vagy egy tablet. Ezek az eszközök közül már egy alap, olcsó típus is képes arra, hogy mobilinternet segítségével a világhálón lehessen böngészni. Mindezt egy asztali PC vagy laptop árának töredékért. Természetesen minél drágább az eszköz annál élvezetesebb és gyorsabb az internetezés és jobban élvezhető a tartalom.

A mobilinternet története

A mobilinternet kialakulása együtt haladt a mobiltelefonok fejlődésével. Minél fejlettebb mobiltelefonokat gyártottak, annál gyorsabb adatkapcsolatra volt szükség. Az egyre okosabb telefonokon pedig, az emberek egyre bizalmasabb információkat beszéltek meg egymással vagy küldtek át egymásnak. A fejlődés generációkra bontva rendszerezhető.

• 0G – Nulladik generáció

1945-ben születtek az első mobiltelefonok, amelyek az adó-vevő elvén (Push to Talk) működtek. Általában nagy súlyuk és terjedelmük miatt, a járművek csomagtartójában fért el az egység, kézi beszélővel kivezetve. Ennek ellenére népszerűségnek örvendett, mivel már akkor saját telefonszámmal rendelkeztek az előfizetők. Finnországban megközelítőleg 35ezer előfizető volt.

A mobilhálózat már cellás, bázisállomásokon működő rendszer volt. De az automatikus hívásátadás még nem volt kivitelezhető az analóg megoldás miatt. Így ha az előfizető elhagyta azt a cellát, ahol a hívást kezdeményezte vagy fogadta, a hívás megszakadt, ugyanis nem tudott átváltani másik cellaközpont frekvenciájára.

• 1G – Első generáció

Az 1970-es évek elején Amerikában a Bell Labs által kifejlesztett hálózat segítségével, megoldották, hogy más cellába történő átlépésnél se szakadjon meg a hívás. A 0 G-hez képest sokkal több frekvenciát használt a hálózat, így többen beszélhettek egyszerre. Az első automatizált kereskedelmi mobilhálózatot Japánban indították 1979-ben Tokióban, majd azt kiterjesztve lett az legelső országos 1G hálózat. 1981-be indították el a Nordic Mobile Telephone (NMT) rendszert, mely az első olyan hálózat volt, ami nemzetközi roamingra is képes. Ez az analóg rendszer a 450 MHz-es frekvenciát használta. Magyarországon is az első mobilhálózat NMT rendszert alkalmazott, melyet a Westel Rádiótelefon Kft. indított útjára 1991. október 15-én. Amerikában ezzel egyidőben az AMPS (Advanced Mobile Phone System) rendszert alakították ki, melyen ugyan csak analóg módon történt a hang továbbítása, de a 800 MHz-es frekvencián üzemelt. Az első generációs hálózatok főbb problémája volt, hogy a különböző hálózatok nem voltak kompatibilisek egymással, valamint a titkosítás teljes hiánya jelentette a problémát, ami azt eredményezte, hogy bárkit könnyen le lehetett hallgatni. A készülék mai viszonylatban nagyok és nehezek voltak, – táskatelefonok – viszont a 0. generációs készülékekhez képest jóval hordozhatóbbak. Extraként megjelent a beépített telefonkönyv. Az első kézi mobiltelefon feltalálójának Martin Coopert tartják, a Motorola egykori mérnökét. Cooper 1973. április 3-án kezdeményezte az első mobilhívást egy akkoriban modernnek számító, de mégis jókora mérettel rendelkező Motorola DynaTAC típusú készülékről.

• 2G – Második generáció

Az analóg megoldás korlátozott kapacitása miatt háttérbe szorult, helyét átvette a digitális technológián alapuló jelátvitel. Az eddigiekhez képest ez volt a legnagyobb technológiai lépés. Ennek köszönhetően a hívások minősége jelentősen javult, biztonságosabbak lettek és egyszerre több csatorna vált használhatóvá.
A legelterjedtebb 2G hálózat a GSM (Global System for Mobil Communication). Eredeti célja egy európai rendszer volt, de mára a világ legtöbbet használt hálózata. A GSM rendszerek főként 900 és 1800 MHz-es frekvenciasávokon működnek, kivéve Amerikát, ahol 1900 MHz-es frekvenciát bocsátottak a mobil szolgáltatók rendelkezésére. A GSM vezette be a SIM (Subscriber Identity Module) kártyákat, amelyek tartalmazzák a felhasználó azonosítóját, és néhány adatot, mint például telefonszámokat, amelyekből maximum 250 lehetett és SMS-eket (Short Message Service), amelyekből legfeljebb 50 darab. Ezt a kártyát más telefonba is könnyedén át lehet rakni, így a telefoncsere nem jelent problémát.
A 2G-nél jelentek meg az új hálózati technikák. Európában időréseket osztottak ki a beszélgetőknek, ez volt a TDMA (Time Division Multiple Access), Amerikában kódokkal azonosították a beszélgetőket, ez volt a CDMA (Code Division Multiple Access). Mindkét módszer megpróbál ugyanazon a fizikai hálózaton egyszerre minél több beszélgetést lebonyolítani.
A beszédátvitel mellett más szolgáltatások is megjelentek, mint például a máig népszerű SMS és a hanyatlásban lévő FAX, valamint a szignifikánsan növekvő népszerűségnek örvendő adatátvitel. Először csak áramkör-kapcsolt adatátvitelt használtak. Ezen csatornánként maximálisan 14,4Kbit/s sebesség volt elérhető, és időalapú volt a számlázás. Ennek a rendszernek a legnagyobb hátránya, hogy akkor is foglalja a csatornát, ha nem forgalmaz adatot, ezért eléggé költséges.
A továbblépést az jelentette, hogy megjelent a csomagkapcsolt adatátviteli szabvány. Ezzel az átviteli csatornát csak akkor foglalja le a rendszer, ha ténylegesen adat megy át rajta, illetve a számlázása is adatonként történik. Az adatátviteli sebesség így 56-114 Kbit/s között mozog. Ez volt a GPRS (General Packet Radio Service), a 2,5G adatátviteli vívmánya. Az ekkor már népszerű SMS kommunikáció mintájára, a színes kijelzős telefonok fokozatos megjelenésével bevezetésre került az MMS (Multimedia Messaging Service) szolgáltatás, ami már lehetővé tette multimédiás tartalmak elküldését. A Westel 2002. április 18-án, Magyarországon, és ezzel a világon is elsőként indított el teljes körű MMS szolgáltatást.

Az EDGE (Enhanced Data Rates for GSM Evolution) szabvány egy újfajta kódolási technológiáját alkalmazva, akár 150-350 Kbit/s-os adatátviteli sebesség elérhető. Ez a technológia a GSM rendszer egy még tovább fejlesztett, nagyobb kapacitású és hatékonyabb változata és egyben a 2,75G adatátviteli szabványa.

A telefonok ára jelentősen csökkent a kisebb energiafogyasztás és méret miatt, mivel kisebb teljesítményű rádiót használtak. Ebben az időszakban a mobiltechnológia terén robbanásszerű fejlődés következett be.

• 3G – Harmadik generáció

„2003. júniusában egy új mérföldkövéhez érkezett a mobil kommunikáció világa, mikor a Hutchison Telecommunications (Hong Kong) elindította harmadik generációs hálózatát. Nagysebességű adatátvitelre és új multimédiás szolgáltatások (például: video telefonálás, videó konferencia, e-mail, mobilTV) igénybevételéhet tervezték a 2G hálózatok igénybevétele mellett 900/2100Mhz-en. Fókuszba került az internet, a nagysebességű adatkapcsolatok kiszolgálása révén. Az UMTS alapszolgáltatásai azonosak a már meglévő 2,75G szolgáltatásokkal, mindezt nagyobb adatátviteli sebesség, és jobb minőség mellett. A maximális adatátviteli sebesség 384 Kbit/s-re nőtt.

2005. nyarától már Magyarországon is igénybe vehetőek voltak 3G szolgáltatások a T-Mobile és a Pannon hálózatában.

A 3G technológia fejlődése nem állt meg, beindult a 3,5G, hiszen a továbblépésig körülbelül két évet kellett várni. 2005-ben ugyanis megjelent az első HSDPA (High-Speed Downlink Packet Access) szabványt támogató 3G hálózat. A HSDPA-val ezután már 1,8-14.4 Mbit/s-os maximális adatátviteli sebesség vált elérhetővé. Ez az előrelépés igen nagynak bizonyult, hiszen a korábbiakhoz képest jelentős növekedést értek el adatátviteli sebességet illetően. De HSDPA is csak két évig lehetett a leggyorsabb szabvány. 2007-ben át vette helyét egy új és sokkal nagyobb sebességre képes HSPA+ (High-Speed Packet Access). A HSPA+ sebessége kezdetben 21 Mbit/s-ra változott, majd később ennek duplájára, azaz egészen 42 Mbit/s-ig emelték.

Magyarországon a HSPA+-t elsőként a Vodafon vezette be.” Megjelentek az új fajta SIM kártyák is, amelyek képesek voltak ekkora adatátvitelre. Ezekben már 500 név és telefonszám, 250 másodlagos telefonszám, 250 e-mail cím és 10 hívócsoport fért el. Emellett megjelent egy úgynevezett SIM-Toolkit alkalmazás, mely lényegében gyors hozzáférést biztosított a következő lehetőségekhez: Egyenleginfó, Mobil parkolás, Autópályamatrica-vásárlás, Mobil Lottó.
Időközben a mobiltelefonok robbanásszerű fejlődésen mentek át, mivel a készülékekbe a gyártók egyre több funkciót lettek képesek belezsúfolni, az egyre nagyobb teljesítmények elérése mellett. Megjelentek az úgynevezett okostelefonok, melyeknél a billentyűzet helyét az érintőkijelzők vették át, és saját mobil operációs rendszert futtatnak (például.: Windows Mobile, iOS, Android, Windows Phone). Ezekhez az újfajta telefonokhoz már kisebb méretű SIM kártyákat kell használni, helytakarékosság végett. Jelenleg a Micro-SIM-ek az elterjedtebbek, viszont egyre több helyen találkozhatunk Nano-SIM kártyákkal is.

• 4G – Negyedik generáció

2009. december 14-én elérkezett a pillanat, mikor a mobil telekommunikációban új generációváltás veszi kezdetét. Ezen a napon a TeliaSonera Oslóban és Stockholmban a világon elsőként indított el nyilvános LTE (Long Term Evolution) szolgáltatást, mely akár már HD multimédiás tartalmak megosztását is lehetővé tették a hálózaton keresztül 800/1800MHz-es frekvencián. Az LTE teljesen IP alapú csomagkapcsolt hálózat. Jóval nagyobb a kapacitása, így egy cellán belül is rengeteg embert ki tud szolgálni. Mozgás közben is 100Mbit/s, a világ két lefedettséggel rendelkező pontja között. 2011. februárjában a Huawei Technologies a barcelonai Mobile Word Congressen már az LTE-nél is nagyobb adatátvitelt lehetővé tevő fejlesztéseit mutatta be. Ez az LTE Advanced, melynek maximális elméleti adatátviteli sebessége egyesek szerint elérheti az 1Gbit/s-ot határt. Magyarországon LTE szolgáltatás elsőként 2012. január 1-től vált elérhetővé a T-Mobile kínálatában. Azóta mind a Telenor mind a Vodafone rendelkezik a frekvencia jogával és folyamatosan építik ki illetve fejlesztik a hálózatot a lefedettség és minőségi internetelérés érdekében.

• 5G – Ötödik generáció

Annak ellenére, hogy az LTE kiépítése sincs befejezve Magyarországon, a távközlési kutatók a világ szinte minden területéről összefogva már az ötödik generációval kapcsolatban kezdtek fejlesztésekbe és 2020-ig szeretnének az 5G-be lépni. Az Ericsson kísérlete szerint 5G eszközökkel 5Gb/s átvitelei sebességet tudtak elérni vezeték nélküli hálózat segítségével, amely ötször több mint a most kínált legnagyobb vezetékes hálózat Magyarországon, az átlagos 4G-nél is kétszázötvenszer gyorsabb. Ez a sebesség telefonon vagy bármilyen átlagember használt eszközön nem lesz feltűnő, inkább egy megbízhatóbb, minőségibb internet lesz elérhető, valamint más, eddig analóg területeken (például építőipari munkálatok) is digitalizálva lesznek a mechanizmusok. Mindezt a 2G-s hálózati alapjaira építve.

A mobilinternet felhasználása

„Az eNET 2015. januári felmérése alapján a felnőtt magyar internetezők 62%-a használ okostelefont, és 51%-a már mobilinterneten, azaz mobiltelefon szolgáltatója által biztosított kapcsolaton keresztül (is) kapcsolódik a világhálóhoz. Az okostelefon-használók számának dinamikus növekedése megágyazott a mobilinternetnek, az elmúlt másfél évben 15%-kal nőtt az okostelefont használók tábora az internetezők körében. Aki rendelkezik megfelelő eszközzel, az megtalálja a megfelelő szolgáltatást is. Így az okostelefont használók túlnyomó többsége szó szerint kezében tartja az internetet: 94%-a úgy használja internetezésre a készülékét, hogy annak kijelzőjén böngészik webes tartalmat, 55% mobilinternetet és WIFI-t egyaránt igénybe vesz ehhez, 36% csak WIFI-n keresztül, míg 3% kizárólag mobilinternet-szolgáltatáson keresztül kapcsolódik a világhálóhoz készülékével.”

Az megkérdezettek számára a megbízhatóság, lefedettség és a megfizethetőség a legfontosabb, valamint barátságos kiszolgálás is nagy szerepet játszik a szolgáltatató kiválasztásánál.
Saját kutatásomból kiderül, hogy azok, akik nem rendelkeznek mobilinternettel, azok azért döntöttek, így mert vagy nincs rá szükségük vagy drága.

Magyarországon a 3 legnagyobb szolgáltató a T-Mobile, Telenor és a Vodafone; piaci megoszlásuk is ebben a sorrendben csökken. A legtöbb mobilinternet szolgáltatás telefon előfizetéses csomagokban elérhető a szolgáltatóknál, ami azt jelenti, hogy kedvezményes telefonálás és hozzá „ajándék” internet. A lefedettség közel azonos mind a 3 szolgáltatónál, de 3G lefedettség a Vodafone-nál a legnagyobb: 98,4%.
Az árakat tekintve – mindenfajta kedvezmény nélkül – egy előfizetés 2 éves határozott idejű szerződéssel egy hónapra 3Gb adatforgalommal, a T-Mobile-nál 2290Ft, Telenornál 2500Ft valamint a Vodafone-nál 2990Ft. Természetesen ezek az árak különböző feltételek és kedvezmények szerint csökkenhetnek, illetve nőhetnek vagy plusz „ajándék” szolgáltatást nyújthatnak. Ez a 3Gb adatmennyiség elegendő arra, hogy 41 napig megállás nélkül lehessen chatelni, vagy 5000 weboldal megtekintésére, vagy 8500 Instagram fotó megnézésére, vagy 8,5 órányi videó nézésre, vagy 33000 e-mail elküldésére.

Az Ericsson Mobilitási jelentése szerint 2018 végére várhatóan 4,5 milliárdra fog nőni az okostelefonelőfizetések száma világszerte valamint a 4G mobilhálózatokat használók száma az egy milliárdot fogja elérni 2017-re. Ennek oka a jelentősen növekedő videóadatforgalom. A video-adatforgalom egyes hálózatokban havonta és előfizetésenként átlagosan 2,6 gigabájt.